Gergely Ferenc kiadatlan dokumentumgyűjteményének szerkesztett részlete
A dokumentumban a nyilvánvaló leírási hibákat javítottuk, a helyesírási hibákat nem. A neveket mindenütt monogramokkal helyettesítettük, és a diákok esetében első előfordulásukkor szögletes zárójelben odaírtuk, hogy fiú vagy leány az illető.
Jegyzőkönyv
Készült a Zirzen Janka Állami Tanítóképző 1957. április hó 29-én megtartott fegyelmi tárgyú értekezletén.
Jelen vannak: BM a Városi Tanács VB. elnökhelyettese, országgyűlési képviselő, VM a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának középiskolai előadója, AB igazgató, valamint a tantestület valamennyi tagja.
AB igazgató üdvözli a megjelenteket és az értekezletet megnyitja. A mostani értekezletre a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 78/1957.VB. sz. átirata alapján kerül sor, amely átiratban a VB az 1957. április hó 5-én megtartott ülés határozatát jegyzőkönyvi kivonatában közli.
Az igazgató felolvassa a határozatot, annak megjegyzésével, hogy AG [leány] II. o. tanuló neve tévedésből az ált. fiú gimnáziumnak megküldött hasonló tárgyú határozatban szerepel.
A határozat jegyzőkönyv melléklete (1. sz. melléklet)
Az igazgató ezután a következőket adja elő:
Mielőtt a testület elé tárnám a fiúdiákotthonban 1957. március hó 9-én megtartott házkutatás alkalmával talált és a BM Politikai Osztálya által betekintésre és felhasználásra átadott anyagot, továbbá a Rendtartás 48 §-a 17. pontjának alapján az előzetes kihallgatásokról felvett jegyzőkönyveket, feltétlenül szükségesnek érzem, hogy az előzetes kihallgatásokat végző fegyelmi bizottság nevében is az egész üggyel kapcsolatban rögzítsek néhány alapelvet.
Ezek az alapelvek ugyan nem ismeretlenek a testület előtt, hiszen egy részüket a Rendtartás előbb említett paragrafusa is tartalmazza, más részük az MSZMP ideiglenes Központi Bizottságának az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításáról szóló határozatából valók, és az utóbbiakhoz fűzűnk egy-két, a tanulók magatartásának elbírálását szolgáló olyan szempontot is, amelyek a kihallgatások során fogalmazódtak meg bennünk.
A Rendtartás említett paragrafusa előírja, hogy a szocialista pedagógia elvein alapuló büntetés nem lehet megtorló jellegű.
A 4. pont így hangzik: „A büntetést nevelői tapintattal, a tanuló egyéniségének és körülményeinek mérlegelésével kell megállapítani, és ügyelni kell arra, hogy egyben a többi tanulóra is nevelő hatással legyen.”
A 9. pont a VB által javasolt büntetéssel kapcsolatban így intézkedik: „A VII. fokú fegyelmi büntetésre akkor kerül sor, ha a tanuló tudatosan a népi demokráciával szemben álló magatartást tanúsít, súlyos erkölcsi vétséget követ el, a társadalmi vagy személyi tulajdont szándékosan rongálja vagy eltulajdonítja.”
Az előzetes kihallgatásokat végző bizottságnak az a véleménye, hogy a fegyelmi eljárás alá vont tanulók esetében semmiképpen sem beszélhetünk a népi demokráciával való tudatos szembenállásról, vagy arról, hogy ezek a 16-17-18 éves növendékek tudatosan restaurációs törekvések szolgálatába szegődtek volna.
BE [leány] kivételével, aki anyai ágon kulákszármazású, nem csak osztályhelyzetük tiltakozik az ellen a felvetés ellen, hanem rendelkezésünkre álló velük kapcsolatos tények sem támasztják alá ezt a feltevést.
Ahhoz, hogy ügyükben valóban helyes, magukra és a többiekre vonatkozóan is nevelő hatású döntést ill. javaslatot hozhassunk, feltétlenül szükséges, hogy idézzük a Központi Bizottság említett határozatának néhány fontos megállapítását.
„Az ellenforradalom álhazafias és álszocialista jelszavakkal csapta be ifjúságunkat. A hazánkat szerető, a szocializmust akaró fiatalok egyetemi hallgatók, középiskolás diákok, munkás- és paraszt fiatalok között nem egy csoportot sikerült átmenetileg megtévesztenie, befolyása alá vonnia és ellenforradalmi cselekedetekbe sodornia.”
„Ezek a fiatalok – hangzik tovább a határozat – a fától nem látták az erdőt, a hibáktól az eredményeket és a nép legnagyobb vívmányát – a nép uralmát.”
Amikor a múlt év júliusában a párt bátran feltárta a vezetés hibáit, eltávolította a vezetésből Rákosi Mátyást és megkezdte a hibákat kijavító intézkedések sorát, a pártellenes agitáció az ifjúság, főként a diákifjúság soraiban tovább becsmérelte a hibák kijavításáért, a sikeres munka folytatásáért vívott küzdelem eredményeit. A magyar ifjúság jelentős rész jóhiszeműen, a hibák kijavításáért lépett fel október 23-án, mégis, akarata ellenére, már a tüntetés első pillanatától kezdve valójában az ellenforradalmárok céljait segítette elő. Az ifjúságnak az része tehát, amely ily módon az ellenforradalom oldalán ment harcba, súlyos hibát követett el a dolgozó nép, a magyar haza, a magyar ifjúság jelene és jövője ellen. Tévedése súlyos következményekkel járt. A párt és minden magyar hazafi fontos feladata, hogy a megtévesztett fiatalokat felvilágosítsa az októberi események valóságos jellegéről.
A párthatározat tehát világosan megtévesztett fiatalokról és azok felvilágosításáról beszél. Szocialista társadalmunk ügyét féltő lelkiismeretünk és felelősségünk teljes tudatában kijelenthetjük, hogy az eskü letételéig fegyveres őrszolgálat teljesítéséig eljutó tanulóink esetében sem beszélhetünk másról, mint megtévedt, megtévesztett fiatalokról, akiknek cselekedeteiben a népi demokrácia, a néphatalom megdöntésére irányuló tudatos tevékenység aligha lehet szó.
Ha ezekben a napokban a felnőttek sem látták tisztán az események jellegét, hogyan lehetne ezt a tisztánlátást megkövetelni ezektől a fiatal fiúktól és lányoktól, akikben tökéletes zűrzavart támasztott a sajtó, a hazai és külföldi rádió, a Nagy Imre féle kormány utasításai és nem utolsó sorban azok a proklamációk és követelések, amelyeket mint a város hivatalos és tömegszervezetinek követeléseit már az első napokban a gyűléseken felolvastak és a városi hangos bemondó is állandóan közvetített.
A bizottságnak az a véleménye, hogy valamennyiük lelki beállitódottságára, szándékára jellemző az, amit a kihallgatása során AG II. o. tanuló spontán módon a következőképpen fogalmazott meg: „Mi akkor nem akartuk azt, hogy valami más legyen vagy másképp legyen, csak azt akartuk, hogy ami van az jobb legyen”.
A fentiek rögzítésével távolról sem az a célunk, hogy ezeket a tanulókat felmentsük magatartásuk és tetteik következményei alól. Súlyosan elítéljük azt, hogy többen megszegték a még október 27-én tőlem kapott utasítást is, amelyben arra kértem őket, hogy menjenek haza és semmiben se vegyenek részt. Megszegték a Rendtartás rendelkezéseit is, amely szerint a tanulók az igazgató engedélye nélkül semmilyen egyesületnek nem lehetnek tagjai. Kétségtelen az is, hogy tevékenységükkel, bár szándékuk és akaratuk ellenére, az ellenforradalom célkitűzéseit segítették elő.
Nyilvánvaló azonban az is, hogy az ifjúság magatartásának megítélése országosan párthatározat szellemében történik. Ezt az a tény is igazolja, hogy az ellenforradalom óta megjelent 7 hivatalos lap nem tartalmaz egyetlen, az ország összes középiskolájából való kizárásról szóló határozatot, ill. miniszteri rendeletet sem.
Az pedig, hogy az ország összes középiskolai tanulói közül a mi növendékeink magatartása lenne a legsúlyosabban megítélendő, szinte lehetetlen. A történelmi hűség és igazság kedvéért meg kell jegyezni azt is, hogy a legjobb tudomásom szerint nincsen a 26 tagú testületnek olyan tagja, aki részt vett volna az ellenforradalmi eseményekben. Ilyen eljárás senki ellen nem indult. A tanulókra tehát egyedül csak a fentebb említett tényezők hathattak, és ilyen módon a testület az ismertetett szempontok figyelembevételével tiszta lelkiismerete és felelőssége tudatában hozhatja meg döntését.”
Ezután az igazgató felteszi a kérdést, hogy a jelenlévők elfogadhatóknak tartják e azokat az elvi szempontokat, amelyeket felsorolt. Nem gondolja e valaki, hogy egyéb körülményeket, szempontokat is figyelembe kellene venni tanulóinkkal kapcsolatosan, hogy az igazságnak megfelelően, megnyugtató módon tudjunk határozni, ítéletet mondani.
A jelenlévők egyhangúan helyesnek tartják, hogy a Rendtartásnak és az említett párthatározatnak az igazgató által felvetett részeit, valamint az egyes tanulókkal kapcsolatos észrevételeit kell figyelembe venni a helyes és megnyugtató döntés érdekében. A testület egy tagja sem szavazott ellene.
A tárgyalás további menetére vonatkozóan az igazgató azt javasolja, hogy előbb a fiú tanuló ügyét vegyék elő, majd a leányok ügyét tárgyalják. A testület az indítványt elfogadja.
1/ BE [fiú] IV. a. osztályos tanuló fegyelmi ügyének megtárgyalására kerül sor először.
Az igazgató ismerteti BE-nek az ellenforradalmi események alatt írt naplóját, amelyet a BM Politikai Osztály küldött meg az intézetnek, és amelyet a házkutatás alkalmával találtak BE diákotthoni fiókjában. (Lásd a 2. sz. melléklet)
BE naplójával kapcsolatban az igazgató előadja, hogy ezek a fiúk általában egy közös dologban hibáztathatóak, mégpedig abban, hogy Budapesten, az Agrártudományi Egyetemen 1-2 alkalommal fegyveres őrséget álltak.
Tisztán kell azonban látnunk, hogy hogyan jutottak el ezek a fiúk Budapestre. SZJ [fiú] és KGY [fiú] – SZJ vallomása szerint – ugyan már 30-án délelőtt fent jártak a Tanácsban S századosnál azzal a kéréssel, hogy követeléseiket Budapestre eljuttathassák, akitől utazási engedély is kaptak. Konkréttá azonban csak 30-án délután vált ez az ügy, amikor egy főhadnagy megjelent az iskolában és KB, KB-né, KM és VB kartársak jelenlétében a Tanácsnak azt a rendelkezést tolmácsolta, hogy a másnap induló városi küldöttséggel egy tanárokból és diákokból álló küldöttség is utazzék Budapestre az intézeti követelések átadása végett (3.a.sz. melléklet)
Ezeknek a fiúknak, akik röviddel a főhadnagy távozása után megjelentek az irodában és pesti útjukhoz szüleik engedélyére is hivatkozva engedélyemet kérték, igazolást adtam arról, hogy ők a tanítóképző növendékei, és mint ilyenek mennek a küldöttséggel. Ugyanakkor mindannyian megbizatást adtunk nekik, hogy – amennyiben idejük lesz – keressék fel budapesti rokonainkat és hozzanak róluk hírt.
A főhadnagy nekünk azt mondotta, hogy az autó még aznap vissza is jön. Nem ez történt azonban, hanem az autó azonnal visszafordult. Ezek a fiúk, akiket vitt a kíváncsiság, természetesen nem jöttek azonnal vissza, hanem ott maradtak. A nagyobb hibát akkor követték el, amikor még másnap sem gondoltak a hazautazásra, hanem saját elhatározásukból 3 napot töltöttek a jegyzőkönyvekben ismertetett körülmények között Budapesten.
Miután 2-án este megérkeztek, 3-án reggel első útjuk hozzám vezetett, hogy mind nekem, mint a kartásaknak a rokonok hogylétéről és üzeneteiről beszámoljanak. Természetesen érdeklődtem az iránt is, hogy mit láttak és mit csináltak a fővárosban. A történteket a lényeget illetően úgy adták elő, ahogyan azt a naplóban is november 1-ig rögzítették, ill. ahogyan az előzetes kihallgatáson vallották.
Márpedig az akkori idők hangulatát alapul véve, lélektanilag teljesen valószínűtlen, hogy ne mondtak volna el mindent. Bizonyára elmondták volna, már csak afféle „hősködésből” is, ha pl. valahol fegyveres harcban vettek volna részt.
Véleményünk szerint mindannyian hibásak abban, hogy nem igyekeztek haza, hogy fegyveres őrséget álltak, mert ilyenre senki nem adott nekik megbízatást. Javukra és főleg B és K, valamint a két SZ javára kell írni azt, hogy a tapasztaltak, de főleg az egyetemen megjelenő és rohamcsapatokat szervezni akaró gyanús külsejű ember láttán, már 1-én elhatározták, hogy másnap mindenképpen hazajönnek.
KJ osztályfőnök jellemzése BE-ről:
„1/ Édesapja Nagykörűben kovácsmester volt, 1945. május 9-én súlyos betegségben meghalt, s így a nagy létszámú család magára maradt. Még egy súlyos csapás érte a családot, a legidősebb fiú 1945-ben elesett a fronton. A felszabadulás után két hold földet kaptak. Édesanyja 1946-ban belépett a pártba, 1950 óta a család belépett a termelő szövetkezetbe, édesanyjuk azóta is ott dolgozik. Idősebbik bátyja (BF) Dunapentelén téglagyári munkás, MSZMP tag, másik bátyja (BJ) Nagykörű község tanácselnöke, szintén MSZMP tag. Egyik nővére a váci pamutfonó gyár sztahanovistája, MSZMP tag, másik nővére egy dolgozó paraszt felesége.
2/ Iskolai tanulmányi adatok: 1953 óta tanul a tanítóképzőben, általában jó rendű, néhány esetben jeles rendű volt, lelkiismeretesen, egyenletesen tanul. Tanulmányi téren még ebben az esztendőben is alig látható visszaesést mutat, december óta pedig igen szorgalmasan tanul és készül az érettségire. Igen jó példát mutat diáktársainak a diákotthonban a tanulmányi idő helyes felhasználása terén.
3/ Magatartása, közösségi munkája. Eddig minden esztendőben példás magatartású diák volt, soha semmiféle fegyelmi büntetésben nem részesült. Egyenletes szorgalmával, komoly, megfontolt magatartásával jó hatással volt osztálytársaira. Éppen ezért a tanév elején az osztály DISZ alapszervezet titkárává választotta. Hiba volt, hogy októberben a nagyhangúak (SZ II. L, P) ellen az osztályvezetőség idejében nem tudott fellépni kellő eréllyel s, mivel az intézeti DISZ szervezet október 23-a után pánikszerűen feloszlott idegen, külső (városi, gyári, katonai) szervezetek hatása érvényesült, ezeket nem tudtuk kikapcsolni. Így BE is sodródott az árral. Október 31-én öt diáktársával Budapestre utazott, onnan november 2-án tért haza. Március végén a KISZ megalakításának kezdeményezője és szervezője.
4/ Alapvető jellemvonásai: meggondolatlan lépését és ellentmondásos, zavaros naplóját, amelyet a rendőrség lefoglalt mélyen megbánta és szégyelli. Azóta is egyenletesen tanul, szorgalmas, fegyelmezett magatartást tanúsít, őszintén, becsületesen elismeri és elítéli korábbi magatartását. Én úgy látom, jóvá tudná tenni azokat. Egyetemre készül.”
Az igazgató a fentiek alapján összegzi BE-vel kapcsolatos tényeket:
Mint a többiek, ő is hibás a budapesti út önkényes meghosszabbításában, valamint abban, hogy fegyveres őrszolgálatra vállalkozott. Naplójának egyes kijelentései a friss benyomások hatása alatt születtek és az akkori idők zűrzavaros, lázas hangulatával magyarázhatók. Naplóját senkinek sem mutatta, arról csak K tudott, nem is volt és nem is lehetett ezzel semmi szándéka, hiszen akkor tovább vezette volna és másnak is megmutatta volna. Osztályhelyzete, családi körülményei, testvéreinek ma is betöltött funkciója teljesen kizárttá teszi, hogy tudatosságról, szándékosságról beszélhetnénk vele kapcsolatban is. Ez volt a véleménye a megyei KISZ szervező titkárának, T elvtársnak is, aki – noha tudomása volt a vele kapcsolatos eljárásról – őt bízta meg az intézeti KISZ alapszervezet megszervezésével, amely iskolánkban elsőnek alakult meg és 61 tagot számlál.
Meg kell jegyezni, hogy B 3-án azonnal hazautazott édesanyjához. Ezek alapján a fegyelmi bizottság őt II. fokú fegyelmi büntetésre javasolja. (igazgatói intés)
VM a megyei művelődési osztály középiskolai előadója felteszi a kérdést, hogy miért oly nagy a különbség a VB. javaslata és az iskolai fegyelmi bizottság véleménye között. Kéri a jelen lévő BM VB elnökhelyettest, aki már bizonyára foglalkozott az üggyel, adjon közelebbi felvilágosítást, amelynek alapján a két véleménye esetleg közelebb kerülne egymáshoz.
BM elnökhelyettes előadja, hogy ez a döntés nem az ő döntése, hanem a VB. döntése, amelyen neki nem áll módjában és jogában változtatni. Kijelenti, hogy a fiúk ügyét ők nem vizsgálták, hanem a Politikai Osztály átirata alapján hozták meg határozatukat, ill. javaslatukat – BE ismertetett naplójával kapcsolatban megjegyzi, hogy nem tudja megérteni a naplónak azt a kijelentését, amely szerint nálunk nem volt függetlenség. Különösen nem tudja azt megérteni akkor, ha egy tsz-tag gyermekéről van szó, akinek számára a népi demokratikus rendszer tette lehetővé, hogy tanító lehessen. – Szerinte a két javaslat közötti különbség abból adódik, hogy a Rendtartás az ellenforradalmi eseményeket megelőzően készült, viszont a Városi VB. az ellenforradalmi események tapasztalatain okulva hozta meg javaslatát -. Voltak olyan fiatal emberek – mondja tovább az elnökhelyettes elvtárs – akik behatoltak a VB elnök és elnökhelyettes lakásába, továbbá voltak olyan lányok, akik a tanács titkárát fegyverükkel visszafordulásra kényszerítették. Hozzáfűzi azonban, hogy nincs tudomása arról, hogy ezek tanítóképzős növendékek lettek volna, de hangsúlyozza, hogy a jászberényi ifjúság szerepének megítélésében ezek a körülmények is közrejátszanak. A BM Politikai Osztálya pillanatnyilag sem velük, sem másokkal nem közli és nem is közölheti nyomozásának minden részletét.
Arról nincs és nem is lehet tudomása, hogy a fiúk a tanácsházán kivel tárgyaltak a budapesti útjukkal kapcsolatban, mivel akkor ő már nem tartózkodott ott. Arról sem tud, hogy október 27-én, a forradalmi tanács megalakulásán volt e ott valaki a növendékek közül. Azt azonban Somogyi százados révén már tudja, hogy a következő napon nyilvánosságra kerülő tanácstagok névsorán ezeknek a tanulóknak a neve nem szerepel.
VM megjegyzi, hogy a testület nehezen tud megnyugtató és igazságos döntést hozni, ha a nyomozó hatóság valamennyi adatot nem bocsátott rendelkezésükre. A testület nem tud arra az álláspontra helyezkedni, hogy kellő alátámasztás nélkül egyszerűen elfogadja a VB. és a nyomozó hatóság javaslatát, hiszen a testület felelős azért, hogy milyen határozatot hoz. Akkor tud csak a testület ítéletet hozni, ha minden tényt mérlegelhet.
AB igazgató az utóbb felmerült problémákkal kapcsolatban a következőket adja elő:
Tudomásom szerint BE-t a BM Politikai Osztályán kihallgatták, KJ-et [fiú] azonban a nyomozó szervek részéről eddig senki sem hallgatta ki, akit pedig ugyancsak az ország összes középiskoláiból való kizárásra javasoltak. BE és KJ, valamint feltehetőleg a többiek is a házkutatás alkalmával talált napló és az abban szereplő inkrinálható adatok, feljegyzések és megjegyzések miatt kerültek ilyen megítélés alá. Utólag, miután én a tanács határozatát megkaptam, elmentem Faragó százados elvtárshoz, aki a BM Politikai Osztályának vezetője és vele beszélgettem a tanulók magatartásával kapcsolatosan. A százados elvtárs teljes mértékig akceptálta azokat a szempontokat, amelyeket én itt a párthatározatot is idézve ismertettem. Határozottan kijelentette azt, hogy tudatosságról csak abban az esetben lehet beszélni, ha a fiatalokat kimutathatóan restaurációs szándékok vezették az eseményekbe való bekapcsolódásukat illetően. Márpedig ezeknek a tanulóknak esetében – mint ahogyan ő is mondotta – ilyen természetű szándékokat kihámozni nem lehet. Ő a maga részéről elállt attól, hogy ezeket a fiútanulókat az ország összes középiskoláiból kizárjuk. Ezt ismételte meg néhány nap múlva SJ gimnáziumi igazgató kartárs jelenlétében J főhadnagy nyomozó elvtárs, akitől a rendelkezésünkre bocsájtott anyagot is kaptam. Ez volt tehát a BM Politikai Osztálya illetékeseinek álláspontja néhány nappal azután, miután a Végrehajtó Bizottságnak az elnökhelyettes elvtárs által is említett átíratott megküldték.
AB igazgató a továbbiakban emlékeztet Kállai Gyula művelődésügyi miniszter elvtársnak az egyik napilapban megjelent nyilatkozatára, amelyben az egyetemi KISZ vezetőség tagjait figyelmezteti arra, hogy mindenkor tegyenek éles különbséget megtévesztettek és megtévesztők között. Abban az időben kevés volt a felvilágosító szó, és kevesen láttak tisztán az események zűrzavarában. Iskolánk hosszú éveken át végzett növendékei közül – a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint – senki nincs olyan, akivel szemben az ellenforradalmi eseményekben tanúsított magatartása miatt fegyelmi eljárást kellett volna foganatosítani. Csupán egy volt növendékünk disszidált.
A továbbiakban AB igazgató szükségesnek tartja megjegyezni azt, hogy ezek a tanulók még nem kész, kialakult, lezárt jellemek. Meggyőződése, hogy nem tudatos, szándékos, a néphatalom megdöntésére szervezkedő ellenforradalmárokról, hanem megtévesztett fiatalokról van szó.
KB tanulmányi vezető hozzászólásában megjegyzi, hogy az iskola fegyelmi bizottságának nem áll módjában és nem is állhatott módjában az ügy széleskörű megvizsgálása. Igen sok kérdésben csupán a kihallgatott tanulók vallomására vagyunk utalva a döntést illetőleg. Nem ellenőrizhetjük le, hogy az itt járt főhadnaggyal miféle beszélgetést folytattak a tanulók, úgyszintén a budapesti ténykedéseikkel kapcsolatosan nem hallgathatta ki a bizottság azokat az egyetemistákat, akikre hivatkoznak, akik beszervezték őket fegyveres őrszolgálatra, stb. Mindez kizárólag a BM Politikai Osztály joga és kötelessége.
Ezért azt javasolja, hogy a tantestület oly formában hozza meg döntését, amely nyitva hagyja a lehetőségét a vizsgálat folytatására abban az esetben, ha a BM Politikai Osztálya újabb adatokat tárna fel, amelyek terhelők a tanulókra, esetleg arra jönnénk rá utólag, hogy valamit elhallgattak, ami súlyosan terhelő a tanulókra.
Egyébként is meghaladja a tantestület hatáskörét a VII. fokú fegyelmi büntetés, mivel az ország összes középiskolájából való kizárás a Rendtartás értelmében csak a miniszter jóváhagyásával történhetik.
AB igazgató az előbbi hozzászólásra reflektálva megjegyzi, hogy valóban miniszteri hozzájárulás szükséges a VII. fokú fegyelmi büntetés alkalmazásához. Miniszteri döntést igényel, mert két vélemény áll szemben. Az egyik a városi tanács VB. írásban rögzített és hozzánk megküldött határozata, a másik a mi most kibontakozó határozatunk, amely a rendelkezésünkre bocsájtott adatok alapján formálódik, a mi belátásunk, lelkiismeretünk, de nem utolsó sorban az idézett párthatározatnak figyelembevételével.
Az igazgató szavazásra teszi fel BE IV. osztályos tanuló fegyelmi büntetést és a testület egyhangúlag megszavazza a II. fokú fegyelmi büntetést. (B vallomását a 4. sz. melléklet tartalmazza)
2/ KJ [fiú] IV. osztályos tanuló
KJ osztályfőnök jellemzése a tanulóról
„1/Családi, származási adatok:
Jászberényi (Tütavény-tanya) nincstelen, szegény paraszt család harmadik gyermeke. Szülei a felszabadulás előtt földműves, napszámos munkával keresték meg a családi megélhetéshez és felneveléséhez szükséges anyagi javakat. 1945. után örököltek néhány hold földet, jelenleg 2 hold szőlő és 1 hold szántóföldjük van. Két fiútestvére van. Már mindketten kitöltötték katona idejüket. Jelenleg mindketten munkások, az oroszlányi bányában dolgoznak. Iskolai szünetekben nevezett tanuló is odahaza dolgozik.
2/ Iskolai tanulmányi adatok:
1953 óta folytatja tanulmányait a jászberényi tanítóképzőben. Első évben jeles rendű tanuló volt, különben egyenletesen jó rendű bizonyítványai vannak. II. éves korában közel három hónapos kiesése volt súlyos betegség – sárgaság miatt és attól fogva nehezen, de figyelemreméltó szorgalommal igyekszik és tartja jó rendűségét. A diákotthonban kapott elhelyezést, s ott mindig példamutató magatartást tanúsított a tanulmányi idő helyes kihasználása terén.
3/ Magatartása, közösségi munkája:
Eddig minden esztendőben példás magatartású diák volt, soha fegyelmi büntetésben nem részesült. Az elmúlt évben, mint az osztály DISZ alapszervezet titkára, igen sokoldalú és nehéz munkát végzett. Ilyen minőségben igen jól megállta helyét. Sem októberben, sem a későbbiek során nem vett részt az ideiglenes Diákbizottságban. Október 31-én öt diáktársával Pestre utazott, s innen november 2-án indultak haza.
4/ Alapvető jellemvonásai:
Egyenes jellemű, megbízható szorgalmú, komoly, kissé félénk egyéniség, sohasem volt szertelen, meggondolatlan. Az elmúlt hónapok ellentmondásos eseményei még tartózkodóbbá tették. Becsületes, jó szándékú, őszinte hívévé válhatna szocialista rendszerünknek. Mindig a pedagógus pályára készült becsületesen. Most teljes erővel tanul az érettségire.”
KJ ügye teljesen azonos B-éval, azzal a különbséggel, hogy ő csak részt vett a napló szerkesztésében, de magát a naplót B írta. Ő is önkényesen hosszabbította meg a pesti tartózkodás idejét, és az egyetemen ő is őrséget állt.
A fegyelmi bizottság javaslata: II. fokú fegyelmi büntetés. A javasolt büntetést a tanári testület egyhangulag elfogadta. (KJ vallomását a 4. sz. mellékelt tartalmazza)”
3. SZJ [fiú] IV. osztályos tanuló
KJ osztályfőnök jellemzése:
„1/ Családi, származási adatok
Ikertestvére SZA [fiú] IV.a. osztályos tanuló. Édesanyjuk nem tudott munkát vállalni, mert szív-és izületi betegsége van, de a nagy létszámú családot – ahol csupa kiskorú gyermekek voltak – amúgy sem hagyhatta volna magára. Egy kétszobás lakásban laknak, a lakóház egyötöd része van az édesanyja nevén, a házra öt örökös tart igényt: édesanyja testvérei. Semmi magántulajdonuk nincs. 1948-tól kezdve kap a család édesapjuk után kevés hadisegélyt. Ebből és a gyerekek napszámos keresetéből él a család egy évtized óta, ezt kellett elosztani élelemre, cipőre, ruhára és taníttatásra, hét ill. hat részre. Így kis koruktól fogva kemény munkahelyeken, felnőttek között töltötték idejüket ezek a gyerekek. „Nehéz volt mindezt önállóan, sokszor, de nagyon sokszor keserűséggel végigküzdeni” – írja, de megtanította becsületre, munkaszeretetre. Ez a vidámabb természetű fiú a megtévesztésig egyforma az ikertestvérek közül.
2/ Iskolai, tanulmányi adatok
Családjuk megélhetéséért érzett aggódása az elmúlt években azt az elhatározást érlelte benne, hogy nem tanul tovább, inkább fizikai munkával keres kenyeret a család részére. Ez a periódus visszavetette tanulmányi eredményeit, de komoly baj sohasem volt, általában mindig jó rendű tanuló volt. Ebben az évben egyenletesen jó rendű tanuló. Igen szeretne testvérével együtt egyetemre menni. Különösen az irodalommal foglalkozik szívesen. Igen jó stíluskészsége van mindkettőjüknek.
3/ Magatartása, közösségi munkája.
A munkában, a tanulásban lelkiismeretes, pontos kötelességtudó diák. Soha a négy év alatt egyetlen napot sem mulasztottak. Így közel négy hiányzásmentes évük van a testvérével együtt. Ebben és a szorgalomban is jó példát mutattak osztálytársaiknak a diákotthonban is, meg az iskolában is. Tagja volt annak a diákküldöttségnek, amely október 31-én Budapestre utazott, hogy diákok követeléseit felvigyék, és a pesti ismerősökről hírt hozzanak. Nagynénjük a BM-ben dolgozik, őt is fel akarták keresni. November 2-án jöttek haza.
4/ Alapvető jellemvonásai. Komoly felelősségtudat, lelkiismeretesség, munkaszeretet, szorgalom tanulni vágyás.”
Az igazgató az előbbiekhez hasonlóan SZJ vallomását is felolvassa, amely a 4. sz. mellékletben található.
SZJ vallomása szerint a jászberényi eseményekben részt vevő társaira igyekezett fékezőleg hatni. November 4-én , amikor a lövöldözések megkezdődtek otthon tartózkodott, esküt nem tett, fegyveres őrszolgálatot nem teljesített.
Az igazgató ezután felolvassa azt az eszmefuttatását, amelyet a rendőrségtől megkapott anyag tartalmaz. (5.sz. melléklet). Vallomása szerint ez a ceruzával írt feljegyzés annak a téves hírnek a hatására született, hogy feloszlatják a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségét. A hír alaptalannak bizonyult és ezzel az írással – előadása szerint – nem is volt semmi célja. Ezek a feljegyzések november hónapból valók és kétségtelenül más megítélésben kellene azokat részesíteni, ha egyrészt későbbi időből származnak, vagy ha azokat mások között is terjesztette volna.
A nála talált régi röpiratokról azt állítja, hogy azok nem az ő tulajdonát képezték, nem is tudta, hogy a szekrényében ilyenek vannak, mivel az ő röpcéduláit elégette. Ezek a röpcédulák az ellenforradalom napjaiból valók. (Egyes hallgatók, budapesti diákok, megyei forradalmi bizottság röpcédulái).
SZJ ügyét, tekintettel arra, hogy egyrészt a jászberényi eseményekbe is bekapcsolódott, másrészt, hogy az ismertetett eszmefuttatást is megírta, valamint röpcédulákat is találtak szekrényében, súlyosabbnak tartjuk, és így őt a fegyelmi bizottság III. fokú fegyelmi büntetésre javasolja.
A javasolt fegyelmi büntetést a tantestület egyhangulag elfogadta.
SZA IV. osztályos tanuló
Az osztályfőnök jellemzése:
1/ Családi, származási adatok:
Jászberényi munkáscsalád gyermeke, édesapja Bicskén, Tatabányán dolgozott, majd katonának hurcolták és a Donnál eltűnt, azóta semmi értesítés nincs felőle. Hat testvérével és özvegy édesanyjával együtt félárván maradt a család embertelen nélkülözések és szegénység között. A rengeteg költözködés, a nyomorúság, pincelakás, és a kevés hadisegély betegre fárasztotta édesanyjukat, és ilyen sorban nevelkedett a hat testvér az elmúlt 12 év alatt. Nővére most gyakorló éves tanítónő, ő segíti a családot ki fizetéséből. Ikertestvérével együtt – aki évfolyamtársa a tanítóképzőben – kiskoruktól fogva állandóan az iskolai szünidőben a legnehezebb fizikai munkát végzik napszámban. „Voltam pásztor, vízhordó, juhász, béres, kőműves, kubikos, útkészítő, vagonrakodó, szállító munkás” – írja egyikük egy életrajzi töredékben. Többi testvérei kisebbek: villanyszerelő tanuló, lakatos tanuló és általános iskola VII. osztályos tanuló. Egy ilyen tragikus sorsú munkás család élete a maga kemény éhségszigorával egyfelől becsületes, másfelől rendkívül érzékeny és mindenre figyelő és elégedetlenkedő jellemeket kovácsolt az évek során.
2/ Iskolai, tanulmányi adatok:
A négy év alatt mindig jó rendű, egyszer éppen, az elmúlt évben jeles rendű tanuló volt. Ebben az évben még fokozottabb szorgalommal tanul, szeretne egyetemre menni. Eltekintve attól a kártól és töréstől, amit az októberi ellenforradalom okozott nála tanulmányi téren is, minden idejét munkával, tanulással tölti.
3/ Magatartása, közösségi munkája:
Érthető érzékenység, nagyfokú munkaszeretet, önálló, komoly gondolkodás. Inkább mindent mélyen és élesen figyelő és elemző egyéniség, ezért szervezésre, az osztályközösség vezetésére még kevésbé kiforrott egyéniség. Az osztály DISZ alapszervezetében gazdasági felelős volt, és igen jól végezte munkáját. Az ellenforradalmi események igen erősen feldúlták egyensúlyát, mindenről saját szemével akart meggyőződni. Az eseményekről ma már világosabb képet alkotott.
4/ Alapvető jellemvonásai:
Egyenletes munkafegyelem, komoly felelősségtudat, lelkiismeretes, pontos munka, tanulni vágyás jellemzi.
Ezt követőleg az igazgató ismerteti SZA kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet. (lásd 4. sz. melléklet)
AB igazgató enyhébbnek ítéli meg SZA tettét. Ez a tanuló előbb látott tisztán, hamarabb nyugodott meg, mint ikertestvére. Nála sem röpcédulákat, sem egyéb feljegyzéseket nem talált a vizsgálat. Fegyveres őrségben nem vett részt, ő is fegyverszállításban vett részt. November 4-én hazamentek. E két testvér becsületességére mutat az a tény, hogy ők ott maradtak a kollégiumban, mert érezték, hogy társaik holmiját, amelyet rájuk bíztak az elutazott osztálytársak meg kell őrizniük, mert a kollégium tele volt idegenekkel. Ez a magatartás részükről bizonyos mértékben elismerendő is. Úgy ismertük meg ezeket a gyerekeket, mint olyanokat, akiket az élet megtanított arra, hogy egyedül csak a becsületes, szorgalmas nyílt jellemmel lehet érvényesülni. Ezek talán az egész negyedik osztályban a legbecsületesebb gyerekek.
Az osztályban tanító kartársak is csatlakoztak az igazgató megállapításaihoz. Ezek alapján az igazgató a maga részéről SZA ügyét enyhébben ítéli meg, és őt II. fokú fegyelmi büntetésre javasolja, igazgatói intésre.
A tantestület egyhangúlag elfogadja a fegyelmi bizottságnak az igazgató által előterjesztett javaslatát.
SGY [fiú] IV. osztályos tanuló
Az osztályfőnök jellemzése:
1/ Családi, származási adatok:
Budapesten született, édesapja fodrászsegéd volt. 1945-ben költöztek Alattyánba, nagyszüleikhez, míg édesapja 10 hónapot töltött hadifogságban. 1945 után sem működött önálló iparosként. Ingatlan vagyonuk egy örökölt ház. Előbb földműves szövetkezeti ügyvezető, majd KTSZ könyvelő, végül, mivel a KTSZ feloszlott önálló kisiparos fodrász, aki inas, segéd nélkül dolgozik. Két kisebb testvére van. A család egy keresetből él. Alattyánból jár be naponta autóbusszal.
2/ Iskolai, tanulmányi adatok:
1952 óta tanul a tanítóképzőben, általános, elégséges, vagy közepes eredménnyel. Egy évet ismételt is, ugyanakkor egyes tantárgyakból igen nagy készültséget és szorgalmat tanúsít. Így pl. történelemből és irodalomból jó eredményeket ért el, de viszont zenéből már nem. Szeret olvasni a kötelező olvasmányokon kívül is. Orosz nyelvből III. éves korában alig tanult valamit. Ez az ingadozó szorgalom jellemezte mindvégig. December óta – úgy látszik – rendszeresebben tanul, bár a közlekedési nehézségek miatt sok mulasztása volt ebben az iskolai évben.
3/ Magatartása, közösségi munkája:
Irodalmi és történelmi kérdések iránt érdeklődik, de más területen igen szigorú és következetes ellenőrzésre szorul. Mivel bejáró tanuló azt nem kaphatta meg úgy, mint a helybeli tanulók. Több kötelességmulasztás, felületesség, feledékenység következménye az az ingadozó és egyenetlen teljesítmény, amit bizonyítványa mutat. Szülei ellenére október 31-én ő is Budapestre utazott – nyilatkozata szerint – kíváncsiságból és kalandvágyból és onnan november 2-án tért haza. Ezt a lépését még akkor megbánta és ezért kézzelfoghatóan felelősségre vonták. Ha a szülők ezt korábban teszik, félrevezetésüket elkerülhették volna. Itt is megnyilvánult a szülők részéről az elkényeztetés.
4/ Alapvető jellemvonásai:
Ingadozó szorgalmú, szigorú és következetes ellenőrzésre szorul, szeret tréfamester lenni. Alattyáni híreivel rendetlenségre hajlamos. Érettségire készül és pedagógus pályára.
A kihallgatási jegyzőkönyv felolvasása után (6.sz. mellékletben) AB igazgató az alábbi megjegyzéseket fűzi SGY magatartásának elbírálásához:
SGY-öt mint minden lében kanál, amit az is bizonyít, hogy ő mint olyan utazott fel Budapestre, akit senki sem küldött. Épp bejött Alattyánból megnézni, hogy van e tanítás. Látta, hogy társai autóra szállnak és gondolkodás nélkül ő is felkapaszkodott. Olyan természetű fiú, aki mindenütt ott akar lenni, ahol valamit látni lehet.
A fegyelmi bizottság II. fokú fegyelmi büntetésre javasolta, amit a tantestület tagjai egyhangúlag elfogadtak.
KGY [fiú] IV.a. osztályos tanuló
Az osztályfőnök jellemzése:
1/ Édesapja 1939-ig Jánosidán, majd attól kezdve Jászberényben fűszerkereskedő volt. 1952-ben lemondtak az iparengedélyről, s azóta a szolnoki kiskereskedelmi vállalatnál dolgozik, jelenleg boltvezető. Ingatlantulajdonunk egy ház. Egy leánytestvér van, általános iskolás.
2/ Iskolai tanulmányi adatok. 1953. óta tanul a tanítóképzőben. Általában közepes rendű tanuló, egy ízben, éppen az elmúlt tanévben javítóvizsgázott is. Ennek az volt az oka, hogy minduntalan a Vasas labdarugó csapatában volt elfoglalva, s mint labdarugó akart érvényesülni. Ebben az évben már komolyabban kezdett tanulni, de az októberi események teljesen felborították egyensúlyát, s csak december óta tanul ismét rendszeresebben.
3/ Magatartása, közösségi munkája
Az elmúlt évben még minden félévben voltak kisebb fegyelmi végségei. Ezek kötelességmulasztásból, rendetlenkedésből, engedély nélküli labdarúgásból és közszereplésből adódtak. Mindehhez hozzájárult az is, hogy mint kint lakó és a Vasas Aprítógépgyár sportkörében működő tag, „jól értesült” friss híreivel szeretett volna tetszelegni osztálytársai előtt. Állítólag ő is tagja volt októberben a városi ideiglenes diákbizottságnak. Az ezzel kapcsolatos tevékenységéről a városi tanácsnál jegyzőkönyv készült. Szülei tudtával október 31-én ő is Budapestre utazott s onnan november 2-án tért haza. Állítása szerint öt diáktársával együtt néhány órás fegyveres őrséget adott az Agrártudományi Egyetemen, de fegyverét nem használta. Az ellenforradalom ideje alatti magatartását szégyelli és megbánta.
4/ Alapvető jellemvonásai
Ingadozó szorgalom, és következetes ellenőrzésre szorul, szülei kissé elkényeztették, jó eszű, de mint az osztály egyik „tréfamestere” mindig hajlamos volt fegyelembontásra. Úgy látszik, hogy a rendőrségen és a városi tanácsnál kapott komoly hatások mélyebb nyomokat hagynak benne a főleg feléberesztett felelősségtudatát. Nem hiszem, hogy újabb hasonló meggondolatlanságra merne vállalkozni a jövőben. ………………………….
KGY kihallgatásáról szóló jegyzőkönyv a 6. sz. mellékletben.
AB igazgató az alábbiakat fűzi KGY magatartásának elbírálásához:
KGY arra hivatkozik, hogy volt osztálytársainak hatására iratkozott be az Ifjúsági Szövetségbe, bár K-t úgy ismerjük, hogy nincs szükséges komolyabb bíztatásra, ha az iskola rendszabályait meg lehet sérteni. Spontán belépőnek számítható, az esküt letette, bár fegyveres őrségben nem vett részt, de még novemberben is érezhető volt hányaveti magatartásán a megzavarodottság.
A fegyelmi bizottság III. fokú büntetésre javasolja.
KJ osztályfőnök megjegyzi, hogy KGY már az októberi eseményeket követőleg is részesült igazgatói intésben az egyik tanárnővel kapcsolatosan tanúsított tiszteletlen magatartása miatt. Egyébként ő volt az is, aki még november végén is tartotta a kapcsolatot a gyári fiatalokkal, hozta jól értesült híreit.
BM a városi tanács VB. elnökhelyettese elmondja, hogy KGY-öt ők is kihallgatták. Ott is elmondta a tanuló, hogy november 3-án belépett az Ifjúsági Szövetségbe, fegyvertartási engedélyt kapott, de nem tudta megmondani, hogy kitől és azt sem hogy ki írta alá. Ez utóbbit – mint BM elmondja – nem tudja megérteni. Tanítóképzős tanulóról nem tudja feltételezni, hogy ne nézte volna meg az igazolványának aláírását, vagy ne tudta volna azt elolvasni. KGY tehát hazudott. Ugyancsak hazudott akkor is, amikor nem vallotta be, hogy a járás területén teherautóval volt kinn október 27-én több diáktársával együtt. Ezért BM helyesnek tartaná, ha súlyosabb fegyelmi büntetésben részesülne KGY.
AB igazgató a maga részéről IV. fokú fegyelmi büntetést javasol, miután az anyagot BM kiegészítette és ezek a tények terhelő körülmények.
A tantestület egyhangúan elfogadja a javaslatot és KGY IV. a osztályos tanulót IV. fokú fegyelmi büntetésben tanártestületi megrovásban részesíti.
SZB [fiú] IV.a. osztályos tanuló
Az osztályfőnök jellemzése:
1/ Családi, származási adatok. Jászárokszállási munkáscsalád harmadik gyermeke. Édesapja a felszabadulás előtt is, meg most is ácssegéd, az MSZMP tagja. Bátyja, SZJ jelenleg az árokszállási tanácsházán dolgozik, korábban az MDP tagja volt, most tagja az MSZMP-nek. Nővére az elmúlt ősszel ment férjhez, jelenleg népbolti alkalmazott. Édesanyja a Hímzőipari Szövetkezet munkatársa.
2/ Iskolai, tanulmányi adatok. 1953. óta tanul a tanítóképzőben. Általában jó rendű tanuló volt minden évben, egyszer jeles rendű is volt, éppen az elmúlt évben. Testnevelési főiskolára készül. Egyenletes szorgalommal, becsületesen dolgozott és ezzel jó példát adott diákotthoni társainak is.
3/ Magatartása, közösségi munkája. Érzékeny, ingerlékeny és lobbanékony természetű fiú, és emiatt az évek során többször voltak kellemetlenségei. Kisebb fegyelmezetlenség és fegyelembontás miatt néhányszor intésben és februárban, egy ízben engedély nélküli hazautazás miatt rovásban részesült. Mint sportvezető, testnevelés órákon igen jó fegyelmet tartott osztályában, de órákon kívüli magatartása már nem volt példamutató. Januárban egy hétig ő is részt vett Budapesten a romeltakarítási munkákban. Egyébként készséges, minden munkára elsőnek vállalkozik. Március végén a középiskolai KISZ szervezésben az elsők között jelentkezett.
4/ Alapvető jellemvonásai. Egyenletes szorgalom, becsületes munka, de kamaszkori darabosság jellemzi. A több oldalról történt ellenőrzés az utóbbi hónapokban mélyreható és pozitív változást idézett elő egyéniségében. Több önfegyelem, meggondoltság és felelősségtudat jellemzi, mint az októberi ellenforradalom előtt. Szorgalmasan készül az érettségire és a pedagógus pályára.
Kihallgatási jegyzőkönyve, melyet az igazgató ismertet, a 4. sz. mellékletben. Külföldre disszidált barátjához írt levélfogalmazványának másolatát, amelyet az igazgató szintén felolvasott, a 7.sz. melléklet tartalmazza.
Az igazgató a felolvasottakhoz hozzáfűzi, hogy SZB nem vett részt a forradalmi eseményekben. A vizsgálat tárgyát azok a levelek képezték, amelyeket a házkutatás során nála találtak. Ezek között a levelek között csak az ismertetett levélfogalmazvány volt az, amelyet SZB írt, a többi levél külföldre távozott barátjától származik. Ezekből a levelekből sem tűnik ki, hogy SZB az ellenforradalmi eseményekben részt vett volna. Felolvasott levélmásolatát a fegyelmi bizottság pozitívan értékeli.
Ezek alapján a fegyelmi bizottság javasolja, hogy a fegyelmi eljárás alól SZB-t mentse fel a testület. A testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta.
BE [leány] IV. osztályos tanuló
TGY osztályfőnök jellemzése a tanulóról:
„Jászberényben született 1938 október 31-én. Édesapja BJ ált.isk. felsőosztályú nevelő, aki Lőrinckatán teljesít szolgálatot, családjához hetenként jár haza. BJ 1945 előtt is nevelő volt, s a jászberényi községi polgári fiúiskola igazgatójaként működött. A tanuló édesanyjának szülei jómódú földbirtokosok voltak. Az édesanyja jelenleg háztartásbeli, nyári időszakban alkalmi szezonmunkát szokott végezni a vasútállomáson. (Konzervgyári lerakatnál paradicsom csomagolás, válogatás).
A szülőknek jelenleg egy lakóházuk van. Édesapja pedagógus szakszervezeti tag. BE magatartása ellen iskolai vonalon a folyó iskolai évben panasz nem merült fel, amely az intézeti Rendtartás szabályaiba ütközött volna, s így a tanári testületi fegyelmi bizottság tárgyalása alá esett volna. Az októberi események során az ifjúsági szövetségnek tagja lett, s az intézeti ifjúság által ideiglenesen megalakított Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének vezetőségi tagja volt. Az októberi események során tanúsított magatartását államrendészeti szervek, valamint a Városi Tanács VB-a tette vizsgálat tárgyává. Ez ügyben többször ki is hallgatták.
BE csendes, zárkózott természetű növendék benyomását kelti. Tanulmányi térek a jó rendű tanulók közé tartozik. Félévkor jó rendű bizonyítványa, a III. ellenőrző értekezlet alkalmával rovást, intést nem kapott.”
Vallomását a 8. sz. melléklet tartalmazza. November 4-i otthon tartózkodásáról a 9. sz. melléklet tanúskodik.
AB igazgató az alábbiakban összegzi a fegyelmi bizottság megállapításait a fentiek alapján.
BE megszegte az iskola rendelkezéseit, a Rendtartás előírásait. A Forradalmi Ifjúsági Szövetségbe való belépésével kapcsolatban a teljes önkéntesség ténye megállapítható. Mint a szövetség tagja esküt is tett. Vallomása szerint fegyveres őrszolgálatot nem teljesített és fegyvere sem volt. November 4-én otthon tartózkodott, melyet két tanú vallomásában megerősített.
Március 15-ét megelőzően egy hétig biztonsági őrizetben volt.
Vele kapcsolatban meg kell még jegyezni a következőket:
Az elmúlt hetekben a minisztérium és a Megyei Művelődésügyi Osztály képviselői vizsgálatot folytattak az ideiglenes Diákbizottság által december 1-én a minisztériumba eljuttatott felterjesztés ügyében. Annak ellenére, hogy a vizsgálatot végző kartársak közölték vele, hogy ezzel kapcsolatban semmilyen bántódása nem lesz, mégis hazudott, letagadta azt, hogy a felterjesztést náluk gépelték. Mindezek alapján őt IV. fokú fegyelmi büntetésre javasolja a fegyelmi bizottság azzal, hogy képesítő vizsgára való bocsájtását az elkövetkező időben tanúsítandó magatartásától teszi függővé.
KB tanulmányi vezető szól hozzá az elhangzottakhoz. Előadja, hogy részt vett a városi tanácsházán a március 15-ét előkészítendő értekezleten, ahol az a vád érte a tanítóképzőt, hogy nálunk az intézetben fegyveres kiképzés folyt az október végi hónapokban. Ugyanakkor felemlítették azt is, hogy többen a növendékek közül fegyveresen vettek részt az ellenforradalomban. Egyetlen név merült csak fel és az a BE neve volt. A kivizsgálási anyagban nem szerepel az, hogy BE fegyvert viselt volna, a kihallgatottak sem tettek ilyen kijelentést. Szeretné, ha ezzel a kérdéssel kapcsolatban mindazok, akik esetleg többet tudnak BE magatartását illetően felhozni, megtennék észrevételüket.
AB igazgató hozzáfűzi a megjegyzéshez, hogy abban az esetben, ha utólagosan újabb tények merülnek fel BE-vel kapcsolatban, természetesen a legsúlyosabb következményekkel jár ez részére.
A fegyelmi bizottság csak konkrét, igazolt tényeket vehet alapul, ha megnyugtató ítéletet akar mondani. Egyébként ő maga is feltette a kihallgatás során BE-nek azt a kérdést. Azt is megkérdezte, hogy a párt és a kormány vezetőivel kapcsolatosan tett e kompromittáló kijelentéseket, amire B nemmel felelt. Ha tehát újabb tények merülnek fel vele kapcsolatban, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy hazudott, illetve eltitkolt bizonyos dolgokat. Ebben az esetben nem tehet képesítő vizsgát.
VM a megyei tanács művelődésügyi osztályának középiskolai előadója felhívja a testület figyelmét arra, hogy ugyanazokat a tényeket sem lehet azonos büntetéssel sújtani minden esetben. Véleménye szerint a mérlegelés alkalmával igen fontos szerepet kell játszani a szándék megítélésének. Az előbb tárgyalt tanulók esetében valóban az osztályhelyzet szinte kizárja azt a lehetőséget, hogy a tanulók tudatosan és szándékosan a népi demokratikus rend megdöntése érdekében kapcsolódtak be az eseményekbe. Ugyanakkor BE, aki anyai ágon vagyonos családból származik, leány létére is bekapcsolódott az eseményekbe, más mértékkel mérendő. Meggondolandónak tartja, hogy nem lenne e helyesebb, ha V. fokú büntetésben részesülne és ennek az iskolának tanulói közül eltávolítanák.
AB igazgató egyetért VM kijelentésével, amennyiben az osztályhelyzetet és a szándékot is figyelembe kell venni. Ugyanakkor felveti azt a problémát, hogy a tanulónak más iskolába való átlépése csak 1-2 hónapra terjedő új környezetet jelent, ott nevelői e rövid idő alatt meg se tudják ismerni, másrészt kiesik a mi testületünknek éberen figyelő köréből. Ez a testület a legkisebb gyanús magatartás alapján is tudja már, hogy mi a teendője, míg az új környezetben esetleg észrevétlenül marad, leképesítőzik.
A jelenleg rendelkezésünkre álló tényanyag azonban a bizottság véleménye szerint nem oly nagy, hogy az ország valamennyi iskolájából ki kellene zárni.
BM elnökhelyettes megjegyzi, hogy állítólag BE az utóbbi időben tett olyan kijelentést, amely szerint a városi VB. akárhogyan is kapálódzik, őt nem tehetik ki az iskolából. Persze azt határozottan nem tudja állítani, hogy B mondta e vagy nem. Ebben az irányban még nem nyomoznak, hogy tette-e és kik előtt tette.
AB igazgató megállapítja, hogy ha ez tényként igazolódik, semmi akadálya annak, hogy ismét felvegyük a fegyelmi vizsgálatot BE ellen.
AB igazgató ezután felteszi a kérdést, hogy a felvetődött két javaslat közül kik szavaznak a IV. és kik az V. fokú büntetés mellett. A testület két tartózkodással (Dr. LP és Dr. LP-né) egyhangúlag a IV. fokú büntetést, a tantestületi megrovást fogadja el azzal a megjegyzéssel, hogy képesítő vizsgára való bocsájtását a tanuló további magatartásától teszi függővé.
ME [leány] IV.b. osztályos tanuló
Végegyházán született Csanád megyében 1939. augusztus 15-én. Édesapja MI, kinek foglalkozása 1945 előtt Magyar-Német Olajkutató Rt-nél fúrómester, 1945 után KTSZ kútfúrórészlegnél fúrómester. A tanuló édesanyja háztartásbeli. Édesapja párttag és szakszervezeti tag volt.
ME iskolai magatartása ellen a folyó iskolai évben nem merült fel kifogás. Az októberi események során vezetőségi tagja volt a városi Forradalmi Ifjúsági Szövetségnek és fegyveres őrszolgálatot látott el. Ez utóbbi magatartását az illetékes államrendészeti szervek, illetve a Városi Tanács VB. tette vizsgálat tárgyává.
Kint lakó, bejáró növendék. Kissé szertelen, eleven és könnyen befolyásolható tanuló. Tanulmányi téren nem eléggé kiegyensúlyozott, változékony szorgalommal tanul. A IV. osztályos félévi bizonyítványa közepes rendű. Jelenleg a III. negyedévi ellenőrző értekezleten matematikából rovást, zenéből intést kapott. Az év végére meg van a remény, hogy ezeket ki fogja tudni javítani. Szüleinek egy lakóházuk van.
Ezt követőleg az igazgató ismerteti ME tanuló kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet. (lásd a 8. sz. mellékletben)
Az igazgató összegezve a ME magatartásával, ügyének kivizsgálásával kapcsolatos tényeket, az alábbiakat állapítja meg:
ME tanuló, mint a járási könyvtár aktívája gyakran megfordult a könyvtárban. A Forradalmi Ifjúsági Szövetségbe való belépés gondolatát a könyvtár vezetője vetette fel neki. A szövetség munkájában, amelynek székhelye éppen a járási könyvtár volt, főleg mint adminisztrátor vette ki a részét. Vallomása szerint egy alkalommal fegyveres őrszolgálatot is teljesített. Az esküt letette.
November 4-én is adminisztrációs munkát végzett. Fegyvere nem volt. A lövöldözés idején a szovjet kantinban keresett menedéket, ahonnan este hazament. Szüleit félrevezette, az iskola rendelkezéseit megszegte. A VB. is szigorú megrovásra javasolja.
Az iskola fegyelmi bizottsága III. fokú fegyelmi büntetésre, igazgatói megrovásra javasolja.
BM elnökhelyettes megjegyzi, hogy jól ismeri a leányt, sőt édesapját is. ME-t maga is kihallgatta. Méltánylandónak tartja azt a körülményt, hogy a kihallgatottak közül ő volt a legőszintébb. Helyesen mondta a kihallgatás során, hogy szülei tudtak a könyvtárba való bejárásáról, de azt nem tudták, hogy mit csinál ott. Utólag ezért otthon a szüleitől komoly fenyítésben részesült ME. A városi tanács VB. is úgy fogja fel e tanuló ügyét, hogy befolyásolt, megtévesztett, akit elszédített az, hogy a Budapestről jött egyetemisták kezdtek neki udvarolni. A tanuló édesapja is helytállt a nehéz időben, amikor a vasipari vállalatnál alig tudtak fizetni és igen sokan elmentek, a tanuló édesapja munkahelyén maradt. ME, amikor őt a Városi Tanácson kihallgatták, megbánta tettét és ígérte, hogy soha többé nem tesz ilyen meggondolatlan cselekedetett.
Az igazgató szavazásra teszi fel a kérdést, és a testület ME-t egyhangúlag III. fokú fegyelmi büntetésben részesíti.
AG [leány] II. osztályos tanuló
Dr. Edelényi Gézáné osztályfőnök jellemzése:
„1941. március 1-én született Székesfehérváron. Szülei pedagógusok. Heten vannak testvérek, valamennyi leány. Közülük négy pedagógus pályán működik, ill. arra készül. AG az ötödik gyermek. A hét testvér közül négyen iskoláskorúak. Édesapját, aki jelentős ideig iskolaigazgató, majd szakfelügyelő volt, aki az „oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést is elnyerte, e tanévtől nyugdíjazták. E tanévtől vesztette el egyetemi hallgató nővére is jelentős ösztöndíját. A család nehéz anyagi körülmények közé került. A családi gondok átérzése nem vetette hátra, tanulmányi eredményét illetően egyre több tárgyból emelkedik a legjobbak közé.
Magatartása régebben bárdolatlannak hatott. Alaptermészete egyenes, szókimondó. Véleményét, különösen a serdülőket érintő kérdésekben osztálytársai helyeslik, elfogadják.”
Az igazgató ismerteti A vallomását, melyet a 6. sz. melléklet tartalmaz.
Az igazgató az alábbiakban foglalja össze AG magatartásával kapcsolatos tényeket:
AG – vallomása szerint – virtusból, illetve sértett hiúságból lépett be a forradalmi ifjúsági szövetségbe, amelynek munkájában részt is vett. Tevékenysége részben adminisztrációs munkából, részben két alkalommal teljesített fegyveres őrszolgálatból állott.
K vallomása alapján utólag szükségessé vált annak tisztázása, hogy A valóban tett-e esküt. Utólag A úgy emlékezett vissza, hogy a második őrséget a járásbíróság előtt teljesítette, amikor az eskütétel történt, de továbbra is azt állította, hogy ő az esküt nem tette le. A vallomásban így jelentkező ellenmondással kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a fél évvel ezelőtt történt eseményeket időben, napokra nem tudja pontosan rögzíteni.
A VB őt is szigorú megrovásra javasolta.
Az előbbi tanulóhoz hasonló indoklással őt is III. fokú fegyelmi büntetésre javasolja a fegyelmi bizottság.
A javaslatot a tanártestület egyhangúlag elfogadta.
AB igazgató a fegyelmi tárgyú értekezletet az alábbi szavakkal zárja be:
Hivatalos titoktartásra figyelmezteti a tanártestület valamennyi tagját, annál is inkább lényeges ez, mivel az ügy nem tekinthető véglegesen lezártnak. Két vélemény áll ugyanis egymással szemben: a VB hivatalos határozata és a testületnek birtokába juttatott, valamint a kihallgatások során feltáruló tények alapján hozott határozata.
Végső soron a minisztériumnak kell dönteni ebben a kérdésben. Amennyiben határozatunk nem állja meg a helyét, azt a minisztériumban úgyis meg fogja változtatni.
Kéri, hogy a jelenlévő elnökhelyettes tájékoztassa a Végrehajtó Bizottságot arról, hogy a testület két héten át fáradtságot nem kímélve mindent megtett az igazság feltárása érdekében. Meg vagyok róla győződve, hogy a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságát is egyazon cél vezeti: szocialista jövőnk ügye és annak féltése.
K. B.
tanulmányi vezető
jegyző
A. B.
igazgató
„A grund – így mondták, mikor délutánonként odamentek játszani: megyünk a grundra – salakja csúnyán horzsolt. Szemcséi eséskor bebújtak a bőr alá, s a darabokat hosszan öklendezte vissza a seb. Soha be nem gyógyult, míg az utolsó ki nem esett.
A cikk logikájának magyarázatául: eredendően magyar-történelem szakos középiskolai tanár vagyok, aki drámapedagógiai témájú dolgozattal neveléstudományból PhD-fokozattal bír; és egy kicsiny tanszéken óvodapedagógus és tanító szakos hallgatókat tanítok. E körülményekből adódóan több egymástól távol álló diszciplínával (pl. társadalomtörténet, gyermekirodalom, népköltészet, játékpedagógia, médiapedagógia, neveléselmélet) foglalkozom, és két évtizedes tapasztalatom szerint ez a tény kizárja az egyes területeken való elmélyülés lehetőséget, de lehetőséget ad bizonyos holisztikus összefüggések keresésének kísérletére.
Fejes József Balázs jó fél évvel ezelőtt 
Ilyenkor számukra világos, hogy azok a gyerekek, akikkel jól, emberségesen bánnak, nem lesznek a követőik. Ezért aztán hatalomra jutásuk után az egyik első cselekedetük az szokott lenni, hogy betiltják vagy lehetetlenné teszik azokat a progresszív iskolákat, amelyek a demokratikus periódusban működni kezdtek.
Azt gondolom, esetünkben a szegregációról való diskurzus két síkja ragadható meg: (1) hogyan kutatható a szegregáció (pl. milyen meghatározást használjunk, milyen mechanizmusokra, következményekre fókuszáljunk); (2) hogyan lehet a szélesebb közvélemény felé (ezen elsősorban a pedagógustársadalmat értve) a kommunikációt sikeresebbé tenni. A szakmai vita kiindulópontját jelentő korábbi írásomban az utóbbi síkot megcélozva fogalmaztam. Az egyszerűségre és a szokásos kommunikációs hibák elkerülésére törekedve bizonyos összefüggések kifejtését, megvilágítását talán túlzottan leegyszerűsítettem vagy elhanyagoltam. Ugyanakkor Nahalka kritikájának köszönhetően lehetőséget kaptam arra, hogy ezeket helyre tegyem, bővebben és az első síkra, vagyis az esetleges kutatói érdeklődésre számot tartva is kifejtsem mondandóm. Annak érdekében, hogy az olvasók számára is könnyen követhető legyen a vita, Nahalka írásából általában egy-egy kiemelt idézetet követően fejteném ki gondolataim. Na de lássuk a részleteket!
Yong Zhao az amerikai University of Oregon Globális és Online Oktatási Intézetének igazgatója. Szakmai érdeklődésének középpontjában a globalizáció és a technológiai fejlődés oktatásra gyakorolt hatása áll. Eredetileg angol nyelvtanárként dolgozott Kínában, de most már több, mint 20 éve az Egyesült Államokban él. Mintegy 100 cikket és 12 könyvet publikált. Fixing the past or inventing the future? című előadása a skót kormány oktatási háttérintézménye, az Education Scotland által évente megszervezett esemény, a Scottish Learning Festival vitaindító előadásaként hangzott el 2016 őszén Glasgow-ban.
Előadása végén Zhao azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a mai világban egyre inkább érdemes lenne a gépekre bízni mindazt, amit azok jobb minőségben végeznek el az embereknél. Az emberi kapacitást pedig fent kellene tartani arra, amire igazán csak az ember képes, a problémák és a szükségletek azonosítására.
A közösségi történetmesélés a tudásmegosztás újra felfedezett fóruma, mely érdekes módon pont a technológia gyors ütemű fejlődésének is köszönheti mindezt. A közösségi oldalak, a videoblogok, online videómegosztó portálok megjelenése ugyanis nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ismét „divatossá” váljon előadni. Az Y generáció fiataljai rendszeresen különböző online posztokon keresztül osztják meg véleményüket egy-egy társadalmi problémáról, vagy így mesélnek felfedezéseikről, élettörténetükről. A nagy nézettség, a magas számú megosztás magával hozta azt az igényt, hogy az előadók a virtuális térből kilépve személyesen lépjenek fel közönségük előtt. Így adta vissza a technológia az őskor tűz körüli történetmesélésének varázsát. Az újrafelfedezés ráadásul megvilágította azt is, hogy a nyilvánosság elé való akár virtuális vagy valós kilépés nem csak szaktekintélyek, tudósok, politikusok, nagy művészek kiváltsága, hanem minden ember számára az önkifejezés, a véleménykinyilvánítás, a tudásmegosztás fontos csatornája. Mindenkinek egyaránt van megosztásra érdemes gondolata. Ezért is tartom fontosnak, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az oktatásban az előadói készségek fejlesztésére. Olyan szemléletmódot és gyakorlatot kínáljunk a diákoknak, amely segíti őket a hiteles és meggyőző előadói hang megtalálásában, az önérvényesülésben és a közösségben való kiteljesedésben.
Izgalmas az írás időzítése. A tanodapályázat problémás eredménye, a furcsa reakció az Emmi részéről – elismerve a hibát új kiírás, de a korábbi nyertes lista megtartása – talán azt eredményezte, hogy a szakmán kívül is megismerkedtek a tanoda szóval néhányan. Nem gondolom, hogy többen tudnák, hogy mi a tanoda – tartalmilag ezzel kevesen foglalkoztak –, de biztosan többen tudnak arról, hogy létezik ez a műfaj, és hogy ez valami pedagógiai dolog, és talán az is átment, hogy hátrányos helyzetű gyerekekhez, fiatalokhoz van köze. Lannert az első bekezdésben tisztázza, hogy most nem erről lesz szó, nem sajnálkozunk, nem felháborodunk, inkább megkérdőjelezzük ennek az egésznek a létjogosultságát, ahogy a cím is mutatja. Izgalmas időzítés, izgalmas témaválasztás, ami akár szakmai beszélgetéshez is vezethet. Próbáljuk meg!
Köszönöm Lencse Máténak, hogy reagált a tanodákról szóló 
Az eredmények ma már jól ismertek: mindhárom kompetenciaterületen erősen leszakadtunk a legfontosabb referenciacsoportunkat alkotó közép-európai országok átlagos teljesítményétől, Magyarországon 
„Játszva tanul a gyermek” – szól a mondás. Pedig a felnőttek is gyakran tanulnak játszva. Pontosabban a felnőttek tanulási motivációja is növelhető játékkal. A Motiváció Műhely társasjátékai a hátrányos helyzetű tanulók és az oktatási integráció problémakörét helyezik a középpontba. Ezek olyan „nehéz témák”, amelyek megértéséhez nélkülözhetetlen például az iskolarendszer működési mechanizmusainak ismerete. E „nehéz témák” unalmasnak tűnhetnek, ha például egy előadás keretében kell velük megismerkednünk. Játszani, társasjátékozni ugyanakkor a többség szeret. Nagyon leegyszerűsítve ez a felismerés volt az egyik első mérföldkő a Motiváció Műhely csapata számára, mielőtt társadalmi érzékenyítést célzó 
Lődi Virág kötete Sinkó István művészetpedagógusnak és Rév István gazdaságtörténésznek a Városmajor utcai Általános Iskolában 1975-1984 között végzett pedagógia munkáját eleveníti fel különböző, ma is aktuális nevelésfilozófiai kérdéseket feszegetve. A két főszereplő kezdetben titkos, az iskola pincéjében tartott szakköreinek, pedagógiai kísérleteinek fő célja az oktatás merev formáinak áttörése és új oktatási módszerek kipróbálása, illetve a társadalmi és történelmi helyzetek élményközpontú és cselekvő átélése volt. Így szakkörük sokkal inkább tekinthető társadalmi kreatív szakkörnek, mint művészetinek, jóllehet a művészet nagymértékben helyet kapott bennük.
